Környezetünk védelme hazánk és mindannyiunk védelme

A környezetvédelemről időről-időre, - többnyire az egyre szélsőségesebb időjárási viszonyok vagy környezeti katasztrófák kapcsán - sokat beszélünk, érdemi cselekedetek azonban az elmúlt évek folyamán nem történtek.

28 hozzászólás

fizetett politikai hirdetés - 2010.03.23. 07:00

Cikk megosztása

 

Magyarország energiafogyasztása rohamosan nő, 2000 és 2005 között, öt év alatt közel 12 százalékkal emelkedett. Az energia előállítására 70 százalékban kőolajat és földgázt használunk fel. Az emelkedő energiaárak terhe, valamint az Oroszországtól való függés veszélye mellett a fosszilis energiahordozók erősen szennyezik a környezetet.

A hazánkban keletkező hulladék mennyisége, a Németországból ideérkező szemét nélkül is igen jelentős. A hódmezővásárhelyi háztartásokból 2004-ben összesen közel 17 ezer tonna szilárd hulladékot szállítottak el. Ez a mennyiség 2008 végére már meghaladta az évi 20 ezer tonnát.

A környezetvédelem mindannyiunk közös feladata. A nemzetközi egyezmények elfogadásával nem elégedhetünk meg, hazánknak egyértelmű és hasznosítható stratégiát, a régióknak, városoknak, közösségeknek pedig ésszerű és megvalósítható környezetvédelmi célokat kell meghatároznunk.

Csökkentenünk kell a feleslegesen felhasznált energia mértékét az otthonokban és a közintézményekben egyaránt. Ehhez rövid átfutási idejű, könnyen megvalósítható és a jelenleginél magasabb támogatási intenzitású pályázatok, jól átgondolt és elérhető kedvezmények szükségesek. Az energiamegtakarítást eredményező fejlesztések, felújítások valamint a rendelkezésre álló alternatív és megújuló energiaforrások hasznosításának támogatásával csökkenthető az energiafelhasználás, a kevesebb energia előállítása kevésbé szennyezi a környezetet, ráadásul a családok rezsiköltsége is csökken. Az iparosított technológiával épült lakások mellett a családi házak felújítását, fejlesztését is támogatni kell, hiszen a magánházak enegriavesztesége is jelentős és az itt élő családoknak sem olcsóbb a gáz, vagy az áram.

Mérsékelni kell a közintézmények energiafogyasztását is. A hódmezővásárhelyi távfűtésben jelenleg már közel 80 százalékban geotermikus energiát hasznosítunk, így csupán évi 650 ezer köbméter gáz felhasználása szükséges. Tizenöt évvel ezelőtt ez a mennyiség még 4, 3 millió köbméter volt. A Hódmezővásárhely alatt rejlő megújuló energiaforrás hasznosításának köszönhetően a vásárhelyi távfűtés jelenleg a legolcsóbbak között van hazánkban.

A szükséges mértéket meghaladó energiafelhasználás környezeti értékeink és anyagi erőforrásaink olyan pazarlása, amit egyetlen város, egyetlen közösség sem engedhet meg magának.

Fokozottabb figyelmet kell fordítanunk a vízgazdálkodásra, a vizek kezelésére is. Az áradások nem maradnak el az árvíz idején a gátakra kivonuló miniszterek tiszteletére, a veszélyt csak jól átgondolt és lépésről-lépésre kivitelezett árvízvédelmi stratégiával, megfelelő tározók és vízelvezető rendszerek kiépítésével lehet megelőzni, amelyhez a szükséges forrásokat a kormánynak biztosítania kell.

Határozottabban kell képviselnünk értékeink védelmét nemzetközi szinten: egyre gyakrabban habzik a Rába az Ausztriából érkező szennyezés miatt, a Duna vízminősége folyamatosan romlik, és csupán néhány éve, hogy a Romániából érkező ciánszennyezés a Tisza teljes élővilágát elpusztította. Ezekben a percekben is 26 tonna Németországból illegálisan idehozott szemét szennyezi Mindszent környékét.

Magyarország természeti értékeinek, földjének, vizeinek védelmében nem lehetünk tehetetlenek, vagy elnézőek, hiszen hazánk területének 80 százalékán agrárgazdálkodás zajlik, ahol a magyar családok asztalára kerülő élelmiszert termelik meg. A környezetszennyezés hatalmas kockázatot jelent lakóhelytől függetlenül mindannyiunkra.

Természeti értékeinket meg kell őriznünk, és tovább kell adnunk a következő generációknak. A Mártélyi holtág hazánk egyik legszebb és legértékesebb természetvédelmi területe. A Regionális Környezeti Nevelőközpont és a Bodnár Bertalan oktatóközpont folyamatos fejlesztésével a régióból és az ország minden tájáról ideérkező gyermekek százainak tudjuk megmutatni, a tiszai élővilág páratlan szépségét, amelyet megismerve megértik és megtanulják a természetvédelem fontosságát is.

A környezetvédelem nem lehet továbbra is marginális kérdés a hazai politikában, mert minden embert érint, a zsúfolt városok lakóitól a vidéken élő gazdálkodókig, az idősektől a legfiatalabbakig. Közös ügyünknek kell tekinteni, be kell építenünk az oktatásba, a városfejlesztésbe, szigorítanunk kell a törvényeket a környezetszennyezés visszaszorítása érdekében.

Mindennek alapja azonban a cselekvés, amely változást hoz. Tennünk kell a környezetvédelemért közösen és önállóan egyaránt. Nem firtathatjuk a kormány felelősségét ha, a hulladéklerakóhely helyett a külterületi bekötőutak mellé kerül a háztartási szemét. Nem okolhatjuk az elégtelen hazai törvényhozást, ha nem tudunk eredményeket elérni a saját lakókörnyzetünkben sem. A változást csak közösen érhetjük el, de a siker érdekében mindenkinek egyénileg is tennie kell.

A környezetvédelmet a hétköznapok részévé kell tennünk, mert nem globális akciókról és nemzetközi egyezményekről szól, hanem a hétköznapok és saját lakókörnyezetünk tudatos átszervezéséről, amelynek nyertesei közvetlenül és áttételesen is mi magunk vagyunk.

A környezetvédelem valójában kis lépésekben valósítható meg, amelyek összeadódva végül hatalmas ugrást jelenthetnek az egész emberiségnek.

delmagyar.hu